Peroska és az Ordas

Egyszer régen, amikor a hülyét még pontos jével írták, volt egy város, Bivalyröcsöge. Ott élt egy kislány, aki olyan sokáig járt sötétkék sapkában, míg a sapka rá nem gyógyult a fejére. Igy a kislányt elnevezték Peroskának. Egyszer azt mondja neki az anyja:

 - Erigy te jány el a te anyádhoz a nagyhoz, osztán vigyél neki borot meg   egy kis répáskalácsot, de nehogy megint a rendör hozzon haza !

Na, erre Peroska betette a kosárba a borot meg a répáskalácsot, aztán zsebre vágott egy marék postinort, hátha lesz valami és elindult a nagy útra. Ugy gondolta, hogy átvág az erdön, mint részeg kamionos a birkanyájon, de ahogy beért az erdöbe, ráköszönt a depresszió:

 - Jónapot kívánok ! Hová lesz a séta, te nagyon mulya.

 - Pro primo elöször is ne ijesztegess, mert szívinflációt kapok.  Pro primo   másodszor pedig nem vagyok mulya, hanem  Peroska. - szólt a hösnö.

 - Te Peroska nincs is kosarad !

 - O, én nagyon mulya, hát nem otthon felejtettem ! - csapott a homlokára, és már rohant is érte haza, hogy csak porzott lába alatt a dübörgés, 5 perc alatt hazaért, pedig verte a víz, mint tavasszal a hóembert. Az anyja persze úgy elverte, mint szikvizes a paripáját és rákiáltott kígyót is meg békát is. Sietett hát vissza az erdöbe. Mázlija volt, mert épp akkor ért a megbeszélt helyre, amikor a sürüböl elöbucskázott a bozontos lompú.

 - Sárkányfüvet tessék ! Friss meleg a sárkányfü - kiabálta fenhangon. Erre Peroskát megint leverte a víz, mert azt hitte, hogy eltévedt, s egy másik mesében van, amikor az ordas megszólította:

 - Peroska bajtársnö jelentkezem ! Jelentem, az eltelt szolgálati idöm alatt    esemény nem történt. Figyelési terepszakaszom az erdei kisúttól a     nagymama házáig terjed. Ellenséges vakondtúrást nem észleltem.

 - Szerbusz farkancs ! - Mondta a kislány a diszkózás szabályainak    betartása mellett.

 - Hová mécc Peroska, csak nem a nagymamához.- érdeklödött az ordas.

 - Gratulálok, elsöre kitaláltad ! Jöhet a kétforintos kérdés.

 - Aztán mi a nyüvet viszel a kosaradban ?

 - Viszek neki borot meg répáskalácsot.

 - Aztán nem félsz, hogy bedarál a hegyi rém? - tapogatózott a

  rosszándékú, de Peroska a kezére csapott.

 - Nem, mert nálam van a nuncsákóm. - mondta, s lefejelte amazt, mint tekknötlen béka a földiepret. Mire a farkancs magához térült, Peroska már majdnem célhoz ért. Ezért az ordas rettenetesbe kapcsolta magát és egy pillanat alatt a nagymama házához ért. Bekopogott.

 - Ki az - hallotta bentrül.

 - A NYEST APO, a NYEST ANYO és a kis NYEST. - Felelte, s abban a pillanatban már benn is termett. Odaugrott az ágyhoz és bekapta a nagymamát lázméröstül, tundrabugyistul, söt még a köszméteszedö cipöjét is lenyelte. Gyorsan felhajtotta rá a lábvizet, s bebújt az ágyba, mert már Peroska igen közel járt. Meg is jött, pár percen belül.

 - Szia nagyi ! Hoztam egy kis piát. - mondta vidáman, s hirtelen

  ledöbbenödött. : döbb-döbb !

 - Nagyi milyen betegséged van neked. Akkora lett az orrod, hogy

  szerintem ki kell menni a tisztásra, ha meg akarsz fordulni.

 - Sajnos az áremelkedés miatt már annyit lógattam az orrom,   hogy

  megnyúlt.

 - A szemed meg akkora, mint egy szabadnapos teniszlabda.

 - Azért kislányom, hogy jobban lássalak.

 - A füled meg akkora lett, hogy a denevér éhen halna, mire kitalálna

  belöle.

 - Igen Peroska, hogy jobban halljalak.

 - A szád meg akkora, mint egy kitaposott kozáksapka.

 - Hogy jobban bekaphassalak, - mondta, s be is kapta, mert már unta a dumáját. Utána magára húzta a paplant, s nagy horkolások közepette elszunnyadt. Olyan hangosan horkolt, hogy a közelben bóklászó részeg erdökerülö azt hitte, hogy a nagymama most fürészeli le az ágy lábát, hogy mélyebben tudjon aludni. Be is kukkantott hozzá, hogy segítsen neki. Meg is döbbentödött ám iszonyúan, amikor az ágyban nagymama helyett az ordancs farkancsot pillantotta meg.

 - Na te gonosz farkancs, nem vagy te olyan erös, mint büdös. - mondta, és orrba vágta, mint vakondokot a rotációs kapa. Utána felvágta a gyomrát és kisegítette belöle a nagymamát és Peroskát. Aztán telerakták a gyomrát R-GO lemezekkel, s összevarrták. Ebbe az ordas bele is döglött. Azt mesélik, hogy valamivel késöbb egy másik ordas újra csak próbálkozott Peroskánál, de már gyors- és géplakatosként dolgozott a bivalyröcsögei lekvárzsibbasztó gépgyárnál.